Amit eszel, olyan leszel

Mindenki számára ismert, hogy farsang után következik a keresztény böjti időszak, ami nagypéntekig tart. Ha valaki nem vallási okból fontolgat megszorítást étrendjében, akkor erre az időszakra szokta tervezni a tavaszi „tisztító kúráját", általában a böjtihez hasonló megszorításokkal. Ugyanakkor vannak, akik nevén nevezve a problémát szeretnének megszabadulni néhány kg túlsúlytól, hogy beleférjenek előző évi ruhájukba.

A cukorbetegek leginkább akkor tudják betartani az orvos és dietetikusok által javasolt étrendet, ha nem kell részükre külön főzni. De ami részükre a „diabéteszes étrend", az a családnak is ajánlott egészséges összetételű táplálkozás kellene, hogy legyen.

A tea a víz után a világon a második legtöbbet fogyasztott ital. És itt rögtön tisztázni kell, hogy a tea megnevezés szigorúan véve csupán a teacserjéből készült italt takarja, azonban abból is – a feldolgozás módjának köszönhetően – több mint 3000-féle tea létezik.

A gyakoribb, közel 800 ezer embert érintő 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának oka közt is szerepel a mozgásszegény életmód, és magasabb kalóriatartalmú étkezések mellett kialakuló – elsősorban hasra lokalizálódó (sörhas) – túlsúly. Sajnos az életkor előrehaladtával az 1-es típusú cukorbetegek is hízhatnak, és bármilyen hihetetlen, 30-40 %-uk ugyanúgy szembesül a metabolikus szindróma (halálos négyes: elhízás, cukoranyagcsere zavar, magas vérnyomás, magas vérzsírok) problémájával, mint a 2-es típusú, túlsúlyos cukorbetegek többsége.

Eddig a cukorbetegek által is fogyasztható termékek a „különleges igényeket kielégítő termékek" csoportjába voltak sorolva. De, mivel a „diabetikus" termékjelölést csak Magyarországon használták, egy 2013-ban hozott EU-s rendelet alapján, mely 2013. július 20-tól lépett érvénybe, 2016 július 20-tól a megszokott jelölés nem használható.

Jól tudjuk, hogy a minél magasabb gyümölcs és zöldség fogyasztás az egészséges életmód alapja és bár a cukorbeteg étrendben szintén ajánlottak, mégis, főleg a gyümölcsök esetében, figyelnünk kell a szénhidrát tartalomra. A hétköznapi gyümölcsöknél, mint az alma, vagy a barack, ez nem is okoz gondot, hiszen ismerjük azok tápanyagtartalmát. De mi a helyzet az olyan egzotikus gyümölcsökkel, mint a licsi, vagy a papaya, amikről azt sem tudjuk „mi fán terem"?