Diab-Pont Magazin

nálunk minden a cukorbetegekről szól

Legújabb cikkeink

Friss hírek

1 1 1 1 1 (2 Értékelés)

Akinek cukorbetegsége van – pláne 2-es típusú diabéteszes, és túlsúlyos -, nem egyszer hallja az alábbiakat:
„Fogyjon le!", „Egyen kevesebb szénhidrátot!", „Egyen több zöldséget, főzeléket!", „Ne egyen kenyeret, tésztát, krumplit!", „Egyen teljes kiőrlésű gabonát!" stb.
Sokszor ellentmondó információkat is kap orvostól, más cukorbetegektől, dietetikustól, az interneten olvasható cikkekről nem is beszélve. Fel is merül rögtön a probléma: Akkor mit is csináljak? Kire hallgassak?

Fontos tudni, hogy a „regisztrált" dietetikus a képzett táplálkozási szakember, és az még jobb, ha több éves tapasztalata van cukorbetegek oktatásában. De, alapvetően ő csak eszköz, nem ez a döntő az életmódterápia (étrend és mozgás) elkezdésekor.
Hanem az, hogy „MIÉRT?".

1. Sokaknál azért alakult ki a diabétesz, mert keveset mozogtak, szeretnek enni, és elhíztak (de, egyéb tényezők- öröklöttségi hajlam, stressz is – hozzájárulhatnak a betegség létrejöttéhez). Sejtjeik kevésbé reagáltak az inzulinra (inzulinrezisztencia), ezért a szervezetüknek több inzulint kell termelnie (hiperinzulinizmus) ahhoz, hogy a vérből a sejtekbe bejuthasson a „vércukor". Amikor a laborban magasabb vércukrokat mérnek, akkor már - az évek óta több inzulint termelő - hasnyálmirigy elfáradt.
Ilyenkor lehet választani. Meg lehet fogadni az orvos és dietetikus tanácsait, hiszen a mozgás és a fogyás csökkenti az inzulinrezisztenciát, így kíméli a hasnyálmirigy inzulintermelését. Vagy, adjon az orvos olyan kezelést, hogy jó legyen a vércukorszint, de ne kelljen az életmódon változtatni. Sajnos az utóbbi megoldás a rossz választás, hiszen először adnak egy fajta gyógyszert, majd több félét, utána emelik a dózis... És utána jöhet az inzulinkezelés. Hosszútávon ugyanis hiába „hasnyálmirigy kímélő" a gyógyszer, ha nem ügyelünk a szénhidrátok mennyiségére, minőségére, a testtömeg csökkentésre, melyek szintén hozzájárulnak a hasnyálmirigy kíméletéhez.

2. A diabétesz nem egy betegségérzettel, fájdalommal járó állapot. Viszont a magasabb vércukorszintek magasabb szív- és érrendszeri kockázatot jelentenek. Akinek pedig magas a vérnyomása, magasak a vérzsírjai, húgysavszintje, azoknak nagyobb az esélye is, hogy ezek a betegségek kialakuljanak.
A cukorbetegeknél az életmód terápia, a vércukor ingadozások kerülése, szerves része a szövődmények megelőzésének, tehát tulajdonképpen célzott egészségmegőrző program.

Ha, már tisztáztuk magunkban, hogy miért, máris hozzáláthatunk a „HOGYAN?"-hoz.

A cukorbetegek étrendjének két fontos pillére a napi energia mennyiség a testsúly normalizálás érdekében, és a szénhidrátok (mennyiség, minőség, vércukoremelő hatás) kontrollja a jó vércukrok érdekében.

Mennyi a „normális" testtömeg?

testsúlymérleg

Bonyolult számítások helyett könnyebb alkalmazni a „magasság – 100" mennyiséget. Pl. 175 cm magasság esetén 75 kg. Akinek a testtömege efölött van, fogynia kell.

Mennyi legyen a napi energia mennyiség?

Ha az orvos másképpen nem rendeli, a tapasztalati úton javasolt energiamennyiség:
Normális testtömeg esetén 25-30 kcal / tkg (75 kg esetén 1875-2250 kcal)
Túlsúly, elhízás esetén 20-25 kcal/tkg (75 kg esetén 1500-1875 kcal)

Miért kell ügyelni a szénhidrátokra, mik azok a szénhidrátok?

Az energiamennyiség az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) „elégetésekor" keletkezik. Mind a három tápanyag mennyisége és minősége fontos, ezért a cukorbetegeknek szóló kiadványokban mindegyikről érdemes elolvasni a tudnivalókat. Azonban a vércukor ingadozások – melyeket a vércukormérőkkel tudunk ellenőrizni – a szénhidrátok (cukrok, keményítők, rostok) fogyasztásához kapcsolódnak elsősorban. Azt érdemes tudni, hogy a vércukormérés mindig egy adott pillanatról ad tájékoztatást (és fél-egy óra múlva lehet magasabb, alacsonyabb), a HbA1c pedig az elmúlt 3 hónap átlagát mutatja.

Mikor jó a vércukorszint, melyekkel a szövődmények kockázata csökkenthető?

Cukorbetegség esetén éhgyomri vércukorszintként javasolt az 5-6 mmol/l, étkezés után 5-8 mmol/l, de kezelőorvosa személyre szabottan is határozhat meg célértékeket.

Mire kell ügyelni, hogy a vércukorértékek az ajánlottak legyenek?

Jó pap is holtig tanul! Meg kell ismerkedni a szénhidrátokkal, és utána három dologra kell ügyelni:

1. Mennyi a napi szénhidrát?

Ha orvosa másképpen nem rendeli, nőknek 160-180 g, férfiaknak 180-200 g, ami függ a mozgástól is. A javasolt mennyiség azért ilyen kevés (egészségesek 300-500 g szénhidrátot is fogyasztanak), mert kevesebb szénhidráthoz kevesebb inzulint kell termelnie a szervezetnek (vagy kevesebb inzulinnal valósítható meg a jó cukoranyagcsere). Adott mennyiségű gyógyszer és/vagy inzulin mellett naponta közel azonos mennyiségű szénhidrát fogyasztása ajánlott!

2. Mennyi az étkezésenként javasolt szénhidrát mennyiség?

A napi mennyiséget 5-6 alkalomra kell elosztani, a tájékoztatókban javasolt módon, mivel az inzulin nem azonos módon hatékony a különböző napszakokban. A „reggelizz, mint a király" az energiára vonatkozik. A főétkezések közül a „hajnali jelenség" miatt a reggeli legyen a legkisebb (30-35 g) szénhidrát, ebéd a legbőségesebb (50-60 g), a vacsora az előző kettő közötti (40-45 g). Szintén a hajnali jelenség miatt a reggeli leginkább ajánlott időpontja a fél 7- 7 óra.

3. Melyik szénhidrát forrás hogyan emeli a vércukrot?tápanyagtáblázat

 Gyorsan (cukrok), lassan (keményítők: liszt, rizs, stb)? Magasabbra, vagy kevésbé magasra? Ehhez meg kell ismerkedni a Glikémiás Index fogalmával, ami azt mutatja meg, hogy melyik szénhidrát forrás mennyire emeli meg a vércukorértéket a szőlőcukor vércukoremelő hatásához képest. Magasabbra emeli a vércukrot pl. a főtt burgonya, fehér lisztből készült kenyér és péksütemény, tojással gyúrt tészta, szőlő, érett banán. Kevésbé emelik a vércukrot: zöldségek, főzelékfélék, szárazfőzelék, olajos magvak, durum tészta, egyes gyümölcsök (alma, körte, citrus félék), joghurt, kefir, tej. A vércukoremelő hatást számos tényező befolyásolja. Csökkentő hatású a rost, a szénhidrátokkal fogyasztott fehérje, zsír mennyiség (ezek viszont plusz energiamennyiséget jelenthetnek), kíméletes konyhatechnika („ress"-re párolás), növeli a vércukoremelő hatást a pürésítés, túlfőzés.

Úgy gondolom, hogy előzőekben leírtakból kiderül, hogy táplálkozási alapismeretek megszerzése, és az élelmiszerek mennyiségének mérése nélkül a cukorbetegek étrendje – és a jó cukoranyagcsere – megvalósíthatatlan. Emiatt tűnik nehezebbnek a cukorbetegek étrendje, az egészségesekénél, hiszen ott csak általános ajánlások vannak, itt pedig – a jó vércukorértékek eléréséhez – konkrét mennyiségek. Tapasztalatok szerint viszont egy-két hétig tartó mérés és számolás, és a kritikus élelmiszerek (kenyér, rizs, tészta, burgonya) fél évenként újramérése esetén többeknek sikerült jó eredményeket elérni. Akinek pedig ez nehéznek tűnik, kérjen segítséget a dietetikusoktól. Akár többször is.

Gyurcsáné Kondrát Ilona
dietetikus, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szakértő

 

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés